Ez a honlap nem frissül a jövőben!
Kérem látogasson meg új oldalamon:
A diszkalkuliáról…
A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „disz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered.
A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.
A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.
A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek).
A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.
A diszkalkuliás tanuló felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat.
Jellegzetes tünetei
Ennek a tünetegyüttesnek is többféle megjelenési formája lehet:
Három fő típusa létezik:
Az egyik típus számára a mechanikus számolás, a másik számára a matematikai gondolkodás jelent problémát. Mindkettő megjelenhet ugyanannál az egyénnél, ezzel a diszkalkulia súlyos formáját idézve elő. Létezik egy olyan típus is, amiben a sorozatok, a sorba rendezés a fő gond. Nem tudja sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket. Mindegyik típus lehet egészen enyhe, nagyon súlyos, vagy akármilyen súlyos a kettő között.
A fogalmat gyakran használják olyan zavarra, amely specifikus nehézséget okoz aritmetikai műveletek végrehajtásában, másfelől az oktatáselméletben és a kognitív pszichológiában meghonosodott definíció szerint egyfajta nehézség a számok, mint mennyiségek összehasonlítására szolgáló absztrakt fogalmak értelmezésére. Azok, akik szükségesnek találták ezt az összetettebb definíciót, gyakran használják diszkalkulia helyett az aritmetikai nehézségek (arithmetic difficulties, AD) fogalmat. Ezzel kihangsúlyozva a fogalom mögötti számolási és memória deficitet.
Fontos, hogy a szülő azonnal szakemberhez forduljon, mihelyt a diszkalkulia tüneteit észleli. Ilyenek óvodás korban az ügyetlen mozgás, a beszéddel, tájékozódással kapcsolatos problémák, a gyurmázás, rajzolás, színezés kerülése, a számok iránti érdeklődés hiánya.
A diszkalkulia nem betegség, és nem fogyatékosság, hanem az információfeldolgozás egy módja. Az önértékelés javítására dicsérni, biztatni kell a gyereket, és sikerélményhez juttatni. A szülő keresse meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyja, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyakorlás legyen változatos, érdekes és szemléletes, gyakori pihenőkkel. A nem tanulási célú közös játékok mellett a gyermek sikerélményhez juttatása is elősegíti fejlődését.
Lelki problémák
Az iskolák, és az oktatási rendszer csak a mérhető teljesítményt – írást, olvasást, számolást – tudják értékelni, az attól eltérő tehetséget nem. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved: lustának, vagy butának tarja magát; szorong, esetleg agresszív lesz, akár matematikafóbia is kialakulhat. Sokan viszont elnézőbbek azzal, hogy valakinek nem megy a matematika, mint az olvasással kapcsolatos gondokkal.
A német szakirodalom "ördögi kör" kifejezéssel említi a személy, teljesítménye és a környezete között kialakult diszharmóniát, mely az érintett személy számára frusztrációt okoz. A negatív helyzet megszüntetése a körbe történő beavatkozással lehetséges.